emily1980 emily malta nurse malta Qawra,Malta
Član broj: 325770 Poruke: 20 78.133.51.*
|
Citat advokata iz Madjarske:
" Az utóbbi hónapokban a magyarországi rendőrségen több eljárás is indult egyes honosítási kérelem-átvevő ellen az új BTK 305. § a) pontba foglalt „Hivatali visszaélés” bűncselekményével gyanúsítva. A bűncselekményt az a hivatalos személy követheti el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, figyelmeztet Majoros.
Az tényként kezelhető, hogy olyan külföldi állampolgár is szerzett magyar állampolgárságot, akinek a magyar nyelvtudása nem kielégítő. Ezek a személyek külhoni magyar állampolgárok, akik a magyar állampolgárságot kihasználva az EU-ban vagy máshol dolgoznak. Ahhoz, hogy megállapítsák: a kérelemátadó nem írta és beszélte a magyar nyelvet, a kérelmet annak idején átadó, időközben a köztársasági elnök által jóváhagyott honosítási kérelemmel, útlevéllel rendelkező személyt meg kell hallgatniuk a nyomozóknak.
Ha az illető tényleg nem tud magyarul, nem fog eljönni külföldről vallomást tenni az esetleges jóakarója, a honosítási kérelem átvevője ellen. Általában nem is tudja a magyar rendőrség ezeknek a személyeknek a tartózkodási helyét, ezért ezek a büntetőeljárások könnyen kudarcot vallanak, és néhány kivételével, nem jutnak el az ügyészi szakaszba.
A jogszerűtlenül szerzett magyar állampolgárság 10 éven belül, a fenn leírt procedúrával visszavonható. A magyar útlevél használója – az útlevél lejártáig –– külföldön élvezi annak előnyeit, majd megpróbál szerezni másik kedvező állampolgárságot, ha szüksége lesz rá. A mindennapi élet gyakorlata tehát jócskán felülírja a jogszabályokat.
A kormányhivatal mossa kezeit
Megkeresésünkre Varga Márta, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kommunikációs vezetője elmondta: nem az ő hatáskörükbe tartozik az ügy. Korábbi nyilatkozatukra hivatkozva azzal érvelt, hogy az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges okmányok benyújtása személyesen történik, a kormányhivatalok munkatársai ilyenkor elbeszélgetnek a kérelmezővel, többek között a nyomtatványon feltüntetett adatokról, a kérelmező életútjáról, családjáról és magyar felmenőiről, iskoláiról, valamint foglalkozásáról, amelyekre a kérelmező válaszol.
Ezek alapján történik a magyar nyelvtudás vizsgálata, amelyet az ügyintéző az elbeszélgetés után aláírásával igazol. A beszélgetés tehát mindenképpen alkalmas arra, hogy a kérelmező nyelvtudásáról hiteles képet kapjanak. Csak néhány mondat betanulásával felkészülni, és a magyar nyelvtudásról számot adni nem lehet. Az sem igaz, hogy bárkinek lehetősége lenne az igénylő dokumentumait továbbítani valamelyik magyarországi önkormányzatnak, illetve helyi irodának, hiszen mindig személyesen kell megjelennie az ügyfélnek és beadnia a dokumentumokat, amit az állampolgársági törvény ír elő, állította korábbi nyilatkozatában Varga Márta, aki megerősítette, Csongrád megyében nem találkoztak az említett visszaélésekhez hasonló esetekkel. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztályához irányított, szerinte ők az illetékesek az ügyben.
Kit terhel a felelősség?
Ott senki sem nyilatkozhatott a központ engedélye nélkül, de az informális beszélgetések során kirajzolódott: valóban „érdekes” ügy van kialakulóban, amelynek során az említett határon túli állampolgárok talán nem fogják elveszíteni korábban már megszerzett magyar állampolgárságukat, de az elképzelhető, hogy a külügyminisztérium –– külhoni képviseletek kezdeményezésére és nyomására –– esetleg megkísérli majd felelősségre vonni a belügyminisztérium érintett dolgozóit, és a végére jár, tulajdonképpen kit is terhel felelősség az említett mulasztásokért.
Az igazi gond akkor következik be, ha néhány év múlva lejárnak a határon túli magyar állampolgárok közokiratai (személyi igazolvány, útlevél stb.), s be kell nyújtaniuk az igényt, újak kiváltására. Akkor majd kiderül, mennyi is az annyi –– néhány száz vagy esetleg több ezer…
tuti
Ako treba prevod mogu kasnije da napisem a dotad ovo dobro dodje za vezbanje jezika ;)
|